XENOÖSZTROGÉN. AZT ESZIK, VAGY ISSZÁK?

A válaszom is-is. Esszük is, meg isszuk is. Meg magunkra is kenjük. Szóval a szélrózsa minden irányából, kívülről és belülről is bombázzuk magunkat, az endokrin rendszerünket ezekkel a káros vegyi anyagokkal. Az endokrin rendszerre ható vegyszerekről és azok káros hatásairól itt írtam: Az endokrin rendszer károsítói.

Az endokrin rendszerre ható külső károsítók egyike a xenoösztrogének népes tábora.

Mik azok a xenoösztrogének?

A xenoösztrogének mesterségesen előállított, nehezen lebomló kémiai vegyületek, amelyek kapcsolódnak a természetes hormonreceptorokhoz és ösztrogénekhez hasonló hatást fejtenek ki az emberi (állati) szervezetben, de a természetes ösztrogénnél sokkal agresszívebb módon. A szervezetbe bekerült xenoösztrogének ösztrogén dominanciát okoznak, ami megzavarja a hormonális rendszer működését és számos módon károsítja az egészséget.

A természeteben felhalmozódó vegyi anyagok káros hatását elsőként Rachel Carson írta le a Néma tavasz című könyvében. Megállapításai a rovarirtók okozta szinte helyrehozhatatlan károkra tért ki. Ennek hatására tiltották be a DDT-t. Sajnos azonban Carson megfigyeléseiből nem vontak le általános következtetéseket.

Az állattenyésztésben a tenyészállatok súlyának növelésére használatos szteroidhormonokról már akkor kiderült a reproduktív funkciók károsodását okozó mellékhatás, mégsem tettek ellene semmit. Sőt, engedélyezték a hormonális alapú fogamzásgátlók széles körű alkalmazását. A II. világháborút követően a vegyipar óriási fejlődésnek indult és egyre-másra ontotta magából a xenoösztrogéneket, amelyek nem csupán rovar- és gyomirtóként, de háztartási tisztítószerekként, kozmetikumokként is forgalomba kerültek.

Xenoösztrogének:

Atrazin:Az atrazin az egyik legintenzívebb ösztrogén hatású vegyület. Elsősorban gyomirtó szerekben található.
Európában 2004-óta tiltott, de a világ más országaiban ma is használják.

BPA – biszfenol-A:
Műanyag palackokban, a konzervek, dobozos italok belső burkolatában található.

DES – dietilsztilbesztrol:
Mára betiltották, de a levegőben, talajvízben az szerte a világban kimutatható.

DDT – dietil-difenil-triklóretánt:
Az 1960-as években betiltott növényvédő-szer, de a mai napig kimutatható a vizeinkben, a talajban.

Dioxin:A földben, vízben, levegőben és a tápláléklánc valamennyi tagjában megtalálható rákkeltő anyag.

Ftalátok:A PVC-ből készült műanyag termékekben (pl.: flakonok, ételtároló edények, műanyag játékok) található lágyító anyagok.

Furánok:Égési folyamatok melléktermékeként kerülnek a levegőbe.

PCB – poliklórozott bifenil:
Ragasztókban, tömítő- és szigetelő anyagokban, elektronikai szerkezetek, csomagolóanyagok érintésével kerülhet a szervezetbe. 2001-től tiltólistán szerepel.

4-metil-benzilidén-kámfor:UV szűrőként naptejekben, arckrémekben található.

Színezékek

Az élelmiszerek esztétikai megjelenését javítja, hogy a valóságosnál tetszetősebbé, ínycsiklandóbbá váljanak.

E-102 Tartrazin (sárga)
E-110 Gelborange (narancssárga)
E-123 Amarant (vörös)
E 127 Eritrozin. (vörös)
E-131 Patentkék (kék)
E-150 Karamell (barna)

Tartósítószerek, antioxidánsok

A baktériumok növekedését gátló élelmiszer adalékok.

E-210 Benzoesav és vegyületei (pl.: E-211 nátriumbenzoát, stb.): Különösen szintetikus színezőanyagokkal együtt káros.
E-220 Kéndioxid és vegyületei (pl.: E-221 nátriumszulfit)
E-230 Bifenil – citrusfélék felületkezelője penészedés ellen.
E-260 Ecetsav és sói (pl. E-261 káliumacetát)
E-310 Propilgallát –
E-311 Oktil-gallát.
E-320 BHA Butil-hidroxi-anizol,
E-321 BHT Butil-hidroxi-toluol
Parabének – kozmetikai tartósítószerek

Sűrítőanyagok
Az élelmiszerek (pl.: lekvár, bébiétel, édességek, hentesáruk, stb.)