A menopauza a nők havi ciklusának vége, amit a női nemi hormonok szintjének csökkenése okoz. A hormonrendszer átrendeződése nem egyik napról a másik napra történik. Akár 8—10, de nem ritkán 15 évig is eltarthat. Ezt az időszakot nevezzük változókornak. Mivel a hormonok az emberi szervezet valamennyi sejtjére hatással vannak, a változókori hormonális átalakulás testi, szellemi, lelki szinten változásokat idéz elő a nők szervezetében és közel 50 tünetet is okozhat.
Mi történik a hormonokkal változókorban?
A hormonok olyan kémiai hírvivők, amelyeket különböző mirigyek szabadítanak fel, és a véráramon keresztül jutnak el a szervekhez, amelyekből különböző reakciókat váltanak ki. A hormonokat elválasztó mirigyek összefoglaló neve endokrin rendszer. Az endokrin rendszert alkotó mirigyek: agyalapi mirigy, pajzsmirigy, csecsemőmirigy, hasnyálmirigy, mellékvesék, petefészkek és férfiaknál a herék. Ezek szorosan együttműködnek egymással a hormonok szintjének szabályozásában és hozzájárulnak a test megfelelő működéséhez, befolyásolják a hangulatot, az emésztést, a testsúlyt, az energiaszintet és az általános egészséget.
A hormonrendszer rendkívül érzékeny egyensúlyát számos tényező befolyásolhatja. Ezek közül a legjelentősebb a változókor. A változókort alapvetően két női nemi hormon, az ösztrogén és a progeszteron szintjének változásai határozzák meg.
Az ösztrogén és a progeszteron fontos szerepet játszanak a menstruációs ciklus szabályozásában és hatással vannak a termékenységre. A termékeny évek vége felé, kb. 35 éves kortól a nők nemi hormontermelésében változás kezdődik. Elsőként a progeszteron hormon szintje csökken azáltal, hogy már nem minden ciklus alatt keletkezik érett petesejt. A progeszteront ugyanis az érett petesejt visszamaradó burka, az ún. sárgatest termeli. A progeszteron termelődés egy—egy kimaradását a szervezet még rövidebb ideig képes kompenzálni. Ám minél többször fordul elő a petesejt érés elmaradása, a progeszteron hormon szintje egyre inkább csökken. A csökkenést az endokrin rendszer tagjai azonnal érzékelik és igyekeznek a hiányt pótolni. Az agyalapi mirigy egyre több stimuláló hormont (FSH, LH) termel a petefészkek serkentésére. Ekkor a vérben megemelkedik a tüszőstimuláló hormonok szintje, ami már jelzi a változókort.
A kezdeti időszakban ez a stimuláció néha még sikerrel jár, ami a nemi hormonok szintjének nagymértékű ingadozásához vezet és számtalan, kisebb—nagyobb kellemetlenséggel járó tünetet okoz. A tünetek leintenzívebben a változókor korai, perimenopauzának nevezett időszakában jelentkeznek. A menopauzához vezető rögös út a perimenopauza.
Minden nőnek van egy sajátos hormonális környezet a testében, ezért fordulhat elő, hogy ahány nő, annyi féle változókor létezik. Egyes nőknek kevés problémájuk van, mert a testük könnyebben igazodik a hormonális változásokhoz, mások viszont kénytelenek kisebb—nagyobb kényelmetlenségekkel szembesülni.
Amennyiben a nő petesejt készlete kiapad, a női nemi hormonok — ösztrogén és progeszteron — termelése a petefészkekben abba marad és bekövetkezik a menopauza.
