A változókor nemcsak a hormonok játéktere, hanem a női önértékelés egyik legnagyobb próbája is. Miközben testünk új ritmusra hangolódik, belső világunkban is változások zajlanak. Hogyan őrizhetjük meg nőiességünket, pozitív énképünket, amikor úgy érezzük, mindent újra kell tanulnunk – magunkról is?
Hormonális változások: a láthatatlan mozgatórugók
A változókor hormonális változásai – az ösztrogén és a progeszteron csökkenése, a tesztoszteron arányának eltolódása – mély hatást gyakorolnak a női testre és lélekre. Ezek a hormonok nemcsak a szaporodási rendszert szabályozzák, hanem az agyi neurotranszmitterek (mint a szerotonin és a dopamin) működését is, amelyek hangulatunk, érzelmi stabilitásunk és önértékelésünk kulcsfontosságú szabályozói (Freeman et al., 2006).
Kutatások szerint (Woods et al., 2000) a változókorban lévő nők nagyobb arányban tapasztalnak hangulati ingadozásokat, depresszív tüneteket és csökkent önértékelést, különösen a hormonális hullámvölgyek időszakában.
Kutatási eredmények és pszichológiai megállapítások
Hormonális változások és hangulati ingadozások
Számos kutatás kimutatta, hogy a változókor hormonális ingadozásai közvetlen kapcsolatban állnak az önértékelés csökkenésével. Az ösztrogén és progeszteron hormonok csökkenése befolyásolja a szerotonin és dopamin szintjét az agyban, amelyek a hangulatot és a pozitív énképet szabályozzák. Az Amerikai Szociálpszichológiai és pszichiátriai Társaság (American Psychological Association, APA) egyik tanulmánya is arra figyelmeztet, hogy az alacsony ösztrogénszint gyakran fokozza a szorongást és a depressziós tüneteket, ami közvetlenül hat az önértékelésre is (Erskine, 2015). Azok a nők, akik nem kezelik megfelelően ezeket a hormonális változásokat, hajlamosak önkritikussá válni és elbizonytalanodni a külsejükkel kapcsolatban.
Az identitás keresése és a társadalmi elvárások
A változókor egy olyan időszak, amikor a nők számos életbeli szerepet átértékelnek. A szülői szerep, a munkához való viszony, a házasság, és az önállóság mind olyan területek, ahol a változókor hatására az énkép és az önértékelés gyorsan változhat. A társadalmi elvárások – amelyek a nőiességet a fiatal, termékeny, és szép külsőhöz kötik – szintén felerősíthetik a változókorral kapcsolatos bizonytalanságot. Ekkor a nők kereshetnek új utakat az önelfogadásban, és sok esetben az önbizalmuk megszűnik, mivel a társadalmi normák nem tükrözik a valóságot, amivel szembesülnek.
A testkép romlása és a középkorú női identitás újraértelmezése
A test változásai – mint a ráncok, a súlygyarapodás, a bőr rugalmasságának csökkenése – mind befolyásolják a női testképet. A változókorba lépő nők sokszor szembesülnek azzal a kihívással, hogy a fiatal nőiesség képét és a szexualitásukat újraértelmezzék. A Harvard Medical School egyik tanulmánya szerint a menopauza körüli életszakaszban a nők több mint fele tapasztal testi változásokat, ami gyakran a testükhöz való viszonyulásuk negatív irányú elmozdulását eredményezi (Bancroft, 2013). Egyes nők a külső változásokra reagálva csökkent önértékeléssel élik meg ezt az időszakot.
Hogyan támogathatjuk a női önértékelést változókorban?
Önszeretet és testpozitivitás
A változókor legfontosabb kulcsa a testünk elfogadása. Segíthetünk magunknak, ha pozitív gondolkodást alkalmazunk, és azokat a testi változásokat, amelyek természetesek, lehetőségként értékeljük. Használhatunk olyan öncoaching technikákat, mint az affirmációk (pozitív megerősítések), amelyek segíthetnek újraépíteni az önértékelést. Például, egy napi mantra, mint a „elfogadom a változásokat, és szeretem a testemet, ahogyan van”, segíthet a változásokkal való összhang megtalálásában.
Hormonális egyensúly helyreállítása
A fitoterápia, mint a szója izoflavonoidok vagy a fekete áfonya segíthet a hormonális egyensúly fenntartásában, ami kedvezően hat a hangulatra és az önértékelésre. A megfelelő táplálkozás és a vitaminok, ásványi anyagok (pl. D-vitamin, omega-3) szedése szintén hozzájárulhat a hormonális egyensúly fenntartásához, ezáltal javítva az érzelmi és mentális állapotot.
Támogató közösségek keresése
Fontos, hogy a változókorral kapcsolatos érzéseinkről beszéljünk és ne tartsuk magunkban. A támogató közösségek és barátok körében a közös tapasztalatok megosztása, valamint az egymás melletti kiállás segíthet abban, hogy az önértékelésünket ne a külső kritériumokhoz kössük, hanem az önmagunkkal való kapcsolatunkra összpontosítsunk.
A változókorral kapcsolatos önértékelési problémák gyakran átmeneti jelenségek, amelyek megfelelő támogatással és tudatossággal kezelhetők. Az önbizalom és az önértékelés nemcsak külső megjelenésünkön múlik, hanem azon, hogyan tekintünk magunkra belsőleg is. A hormonális változások idején is van lehetőségünk erősíteni önmagunkat, és újraépíteni azt az önértékelést, amely támogatja a nőiességünket, függetlenül a testi változásoktól.
Gondold végig:
- Milyen belső mondataid vannak a tested változásáról?
- Mit tudnál ma tenni azért, hogy kedvesebben, elfogadóbban tekints magadra?
A következő részben arról beszélünk majd, hogyan segíthet a tudatos testkép-építés a változókor kihívásai közepette. Hogyan alakíthatunk ki új, szeretetteljes viszonyt a testünkkel egy új életszakaszban? Tarts velem!
Források:
-
Freeman, E.W., et al. (2006). Hormonal changes associated with the menopausal transition and depressive symptoms: a longitudinal study. Arch gen psychiatry, 63(4):375-382.
-
Woods, N.F., et al. (2000). Menopause and depression: current knowledge and recommendations for research. Psychosomatic medicine, 62(4):578-587.
-
Linde, K., et al. (2008). Effectiveness of St John’s Wort for depression: a meta-analysis. Bmj, 336(7647): 596–600.
