A stressz a legtöbb nő életének mindennapos része, ám ha nem kezeljük tudatosan, könnyen felboríthatja a hormonrendszer egyensúlyát. A kortizol, a stresszhormon kulcsszereplője ennek a folyamatnak, ami 35 éves kor után különösen érzékenyen hat a női hormonokra. Ismerd meg, hogyan válhatsz a stressz tudatos irányítójává, hogy tested és hormonjaid harmóniában működjenek!

A stressz nem ellenség

A stressz önmagában nem az ellenségünk, hanem egy ősi túlélési mechanizmus. Az a szerepe, hogy vészhelyzet esetén a szervezetünk gyorsan reagáljon a kihívásokra. A kortizol hormonnak kulcsszerepe van ebben. A mellékvese egyik fő terméke, ami segíti a szervezetet abban, hogy energiát mozgósítson, fókuszált maradjon, és alkalmazkodjon.

Probléma akkor keletkezik, ha a stressz állandóvá válik, és a kortizol szintje tartósan magas marad. Ez az állapot az endokrin rendszer, így a női hormonrendszer kényes egyensúlyát megbonthatja. A kibillent hormonális egyensúly számos kellemetlen tünettel jár.

Kortizol és női hormonrendszer

A kortizol és az egyik fő női nemi hormon, a progeszteron termelődése közös biokémiai alapokra épül. Mindkettő az úgynevezett pregnenolonból származik, így ha a szervezet folyamatosan kortizolt termel a stressz miatt, kevesebb prekurzor (előanyag) marad a progeszteron előállítására. Ez a folyamat az ösztrogéndominancia és a progeszteron-hiány kialakulásához vezethet, ami számos változókori tünetet okozhat.

A kortizol túltermelés hatásai:

• rendszertelen menstruáció, anovuláció
• erős PMS, hangulati hullámzások
• alvászavarok, fáradtság
• csökkent immunválasz, gyulladásos állapotok
• testsúly-ingadozás, hasi zsírpárnák növekedése

Mikor válik a stressz károssá?

Nem minden stressz rossz – sőt, a stressz önmagában nem ellenség. Az akut, rövid távú stresszreakció, például egy határidő, egy hirtelen helyzet vagy egy erősebb fizikai kihívás hatására a tested indít el, természetes és sokszor hasznos. Ilyenkor az idegrendszer és a hormonrendszer egyfajta „vészreakciót” ad: fokozódik a kortizol és adrenalin termelődése, az agy éberebbé válik, az izmok több vért kapnak, és a fókusz is kiélezettebb. Ez a stressz segíthet teljesíteni, dönteni, mozdulni.

A gond ott kezdődik, amikor a szervezet nem tud kilépni ebből a készenléti állapotból.

Ha a stressz nem szűnik meg, hanem nap mint nap fennáll, akár látható külső nyomás nélkül is, de belül folyamatos feszültséget okozva –, akkor a szervezet alkalmazkodó képessége kimerül.

A krónikus stressz és a kortizol túlműködés

A hosszan tartó stressz állandósítja a magas kortizolszintet, ami idővel több szinten is zavart okozhat:

• felborítja a vércukorszint szabályozását, így fokozódik az édesség iránti vágy és a hízás esélye,
• gátolja az alvási ciklust, mivel a kortizol természetes csökkenése estére elmarad, így nehéz elaludni vagy mélyen aludni,
• visszaszorítja a progeszterontermelést, mivel a mellékvesék prioritása a kortizol, így felborul az ösztrogén–progeszteron egyensúly,
• gyulladáskeltő folyamatokat indít el, ami hosszabb távon kimeríti az immunrendszert is,
• és érzékenyebbé tesz az érzelmi ingadozásokra, mivel az idegrendszer állandó „készenlétben” működik, a regeneráló paraszimpatikus rendszer nem tud aktiválódni.

Miért válunk érzékenyebbé a stresszre 35 év felett?

35 éves kor után a női hormonrendszer és anyagcsere működése természetes módon áthangolódik. Az ösztrogén- és progeszteronszint lassan, egyenetlenül csökkenni kezd, miközben a sejtek stressztoleranciája is csökken. Ebben az időszakban a szervezet:

• lassabban regenerálódik egy-egy megterhelés után,
• érzékenyebben reagál a vércukorszint-ingadozásra és az alváshiányra,
• a mellékvese tartalékai (amelyek a kortizol termeléséért felelősek) gyorsabban kimerülnek,
• az idegrendszer nehezebben kapcsol át „pihenő üzemmódba”.

Ezért van az, hogy ugyanaz a stressz, amit 25 évesen még simán „kipihentél” egy hétvége alatt, most akár hetekre kibillenthet. A hormonális rendszer már nem olyan rugalmas, mint húszévesen. Ez már nem valósulhat meg, de sokat tehetsz azért, hogy egy újfajta belső egyensúlyt teremts. Ennek a kulcsa: kevesebb túlélőmód, több öngondoskodás.

Stresszmentesség helyett a stresszre adott válasz megváltoztatása

A stressz önmagában nem iktatható ki teljesen, de tanulható, hogy hogyan reagálsz rá. Ez a tudatosság az egyik legfontosabb hormonális védőfaktor a perimenopauza időszakában. A test nem hibás, hanem jelzőrendszerként működik. A tünetek nem ellenségek. hanem információk.

Minél hamarabb megtanulsz együttműködni a tested stresszválaszával, annál kisebb lesz az esélye annak, hogy a stressz hormonális egyensúlyzavarrá alakul.

Ezért van óriási jelentősége a stresszkezelő életmódelemeknek, mint például:

• a napirend átszervezése,
• nyugtató gyógynövények,
• relaxációs technikák,
• tudatos jelenlét,
• hormonbarát étrend
• aktív pihenés, felszabadító mozgás
• kikapcsolódás, pihenés

A stressz nemcsak érzelmi állapot, hanem fiziológiai folyamat is, ami hatással van a hormonrendszeredre. Minden egyes nap, amikor teszel valamit a nyugalmadért (pl: légzőgyakorlattal, nemet mondással, korai lefekvéssel) biológiai szinten is támogatod a női egészséged.

Hormonális egyensúly és stressz

A stressz fokozhatja a hormonális egyensúly zavarából eredő tüneteket, ugyanakkor a hormonális eltérések is növelhetik a stresszérzékenységet. Ez egy olyan kör, amelyből tudatos lépésekkel lehet kilépni.

Ahhoz, hogy tartósan megőrizd a hormonális egészségedet, a stressztudatosság, a rendszeres önmegfigyelés és az életmód szinkronba hozása elengedhetetlen.