Az idő múlik. Nincs ember, aki ne öregedne. Egyesek egyszerűen nem vesznek tudomások a korukról. Az emberek nagy többsége így van ezzel, amíg fiatal. Egy tizen-, huszonéves az ötvenest öregnek látja. Sokunknak a 30. születésnap olyan mérföldkő, amikor először jut eszünkbe, az idő márpedig telik. Aztán a 40. születésnap hozhatja el az első felismerést, hogy „Te jó ég! Középkorú lettem!”
Apropó! Pontosan mikor is kezdődik a középkor? Erickson szerint 35-60 év közé tehető az ún. középső felnőttkor. Ezek szerint egy 35 éves nő már középkorúnak számít? Oh!
Ez a szám így önmagában egy kissé sokkoló. Az életkor kevésbé adat, sokkal inkább testi-lelki állapot kérdése. Ismerek roppant energikus és fiatalos 60-asokat és szörnyen enervált, maradi 30-asokat.
Azt szokták mondani, mindenki annyi, amennyinek érzi magát. Ez a középkorúságra is igaz. Az életkor előrehaladtának legjobb mutatója a gondolkodásmód. Ki mennyire érzi magát középkorúnak? Mennyit aggódik az egészségéért? Mennyire figyel oda a kondíciójára? Hogyan tartja karban a szellemi képességeit? stb.
A következőkben összeszedtem néhány olyan sajátosságot, amiről úgy gondolom, a középkorúakra jellemző.
- Már este nyolckor ágyba kívánkozol… és kilenckor már alszol is.
- Szinte napról napra szaporodnak a ráncaid.
- Egyre többször érzed, hogy vannak testrészeid; derekad, lábszárad, vállaid. Ezek pedig egyre többször sajognak, hasogatnak, görcsölnek.
- A monitor és az okos kütyük kijelzőin a betűk egyre kisebbek, és homályosabbak.
- Átkozott pötyögés! Szívesebben beszélgetsz valakivel, még ha vissza is kell hívnod, csak ne kelljen üzenetet gépelned a telefonodon.
- Sokkal nehezebb fogyni, mint korábban valaha.
- Fütyülsz rá, hogy mások mit gondolnak rólad.
- Lehalkítod a TV-t, rádiót. Minek ordítson? Hasogatja a fejedet!
- Fogalmad sincs ki az a tejfölös szájú fickó, akit a rádióban a legújabb sztárként emlegetnek.
- Úgy tűnik a testedre ezerszer jobban hat a gravitáció, mint eddig.
- Minden alkalommal felnyögsz, amikor lehajolsz valamiért.
- Kétszer is meggondolod, hogy lehajolj valamiért.
- Már az IKEA-ban sem tegeznek le.
- Elindulsz a konyha felé, de… várjunk csak! Mit is akartál?
- Előnyben részesíted a kényelmes cipőket.
- Oh, azok a nyolcvanas évek… mintha csak tegnap lett volna!
- Vagyonokat költesz kozmetikumokra, vitaminokra.
- Eszed ágában sincs kempingben nyaralni.
- Strand helyett gyógyfürdő.
- A fókusz mind messzebb és messzebb kerül, a karod nem elég hosszú, hogy elolvass egy újságot. (lehet, kéne egy szemüveg…)
- A kanapé a barátod.
- Ismeretlen eredetű horzsolások, zúzódások jelentkeznek a testeden (hogy kerültek oda?) és szinte alig akarnak elmúlni.
- A háziorvos elküld néhány szűrővizsgálatra, amire „a te korodban” már szükség van.
- Időről időre egy-két szőrszál kikandikál az orrlyukadból.
- A férfiak tekintetéből mintha kiveszett volna a tűz. Egyszer csak azon kapod magad, hogy egyre kevésbé néznek végig rajtad. (az pedig egyenesen ritkaság, hogy legeltetnék rajtad a szemeiket)
Egyetértesz? Mivel tudnád még kiegészíteni ezt a listát?
Írd meg hozzászólásban a véleményed.
Üdv.: Inci