A változókor nemcsak a testi, hanem a lelki és érzelmi változatokkal is együtt jár. A közel ötven tünet közül az egyik, ha nem a leginkább tabuként kezelt tünet a libidó csökkenése. Sokan nehezen beszélnek róla, még a legközelebbi barátaik vagy párjuk előtt is. Pedig az alacsony szexuális vágy nemcsak a párkapcsolatot, hanem az önértékelést és az általános életminőséget is befolyásolhatja. Ha szorongást, frusztrációt okoz, vagy problémát jelent a kapcsolatban, érdemes foglalkozni vele.
Most egy új cikksorozatot indítok útjára, amiben a női szexualitást és a libidó változóban bekövetkező csökkenésének lehetséges okait, valamint a vágy újrafelfedezésének természetes módjait járom körül. Az ötletet a Változókor Klub Társalgó zárt Facebook-csoport egyik tagjának segélykérő üzenete adta. Őt az orvosa azzal a tanáccsal engedte el, hogy fogadja el a libidóvesztést, ha már hormonpótlásra – daganatos betegség előzménye miatt – nincs lehetősége. De tényleg nincs más megoldás? Ebben a sorozatban mint természetgyógyász, coach éppen arra keresem a választ, hogyan támogathatjuk természetes módon a libidó megőrzését és visszaállítását mesterséges hormonok nélkül.
1.1. Mi a libidó?
A libidó a szexuális vágyat és késztetést jelenti, amit testi, hormonális, érzelmi és pszichológiai tényezők befolyásolnak, különösen nőknél. Ezt a kifejezést eredetileg Sigmund Freud a pszichoanalízisben használta az életerő és a szexuális energia meghatározására. Napjainkban viszont elsősorban a szexuális motiváció és érdeklődés leírására alkalmazzuk.
1.2. Női libidó – Miben más, mint a férfiaké?
A férfiak és a nők szexuális vágya eltérően működik. Míg a férfiak libidóját gyakran közvetlenebb biológiai és hormonális tényezők szabályozzák, addig a női libidó sokkal összetettebb. A nők számára a szexuális vágy nem csupán fizikai késztetés, hanem érzelmi, mentális és spirituális tényezők együttes eredménye.
Biológiai különbségek:
- Hormonális háttér: A férfiak libidóját elsősorban a tesztoszteron szabályozza, amely egész életük során viszonylag állandó szinten marad, bár az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken. A nők esetében a libidó sokkal inkább ingadozik, mivel a nemi hormonok – az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron – szintje a termékeny éveik során ciklikusan változik. Változókor idején a termelődésük hektikussá válik és drasztikusan csökken.
- Agy és idegrendszer: A férfiaknál az agy hipotalamusz része, ami a nemi vágyat szabályozza, általában nagyobb és aktívabb, ami magyarázhatja a folyamatosabb szexuális késztetést. A nőknél a szexuális vágyat az agy érzelmekért felelős területei erősebben befolyásolják.
- Érzékenység és fiziológiai válaszok: A férfiak szexuális reagálása általában gyorsabb és közvetlenebb, míg a nőknél a vágy felébredése fokozatosabb és összetettebb, gyakran érzelmi tényezőktől is függ.
Érzelmi és pszichológiai különbségek:
- Érzelmi kapcsolódás fontossága: A nők számára a szexualitás nem csupán fizikai kielégülés, hanem szoros összefüggésben áll az érzelmi biztonsággal, a kötődéssel és a párkapcsolat minőségével. Egy szeretetteljes, figyelmes partner erősítheti a nő vágyát, míg a párkapcsolati problémák, érzelmi elhanyagolás vagy stressz csökkentheti azt.
- Külső tényezők hatása: A nők libidóját nagyobb mértékben befolyásolják az élethelyzetek, például a stressz, a fáradtság, az önbizalomhiány vagy az önértékelési problémák. A férfiaknál a szexuális vágy jobban függetlenedik ezektől a tényezőktől.
- Önértékelés és testkép: A nők szexuális vágya gyakran összefügg azzal, hogy mennyire érzik magukat vonzónak és kívánatosnak. A változókor testi változásai – például a hízás, a bőr rugalmasságának csökkenése vagy a hüvelyi szárazság – befolyásolhatják az önbizalmat és ezzel együtt a libidót is. A férfiaknál ezek a tényezők kevésbé számottevőek.
1.3. Mikor tekinthető alacsonynak a libidó?
A libidó nem egy állandó, mindenki számára azonos mértékben és egyformán működő jelenség. Egyénenként jelentősen eltérő, hiszen mindannyian más-más vérmérséklettel rendelkezünk, mások az érzelmi szükségleteink. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az életünk különböző szakaszaiban – legyen szó fiatal felnőttkorról, gyermekvállalásról vagy a változókorról – a szexuális vágy mértéke változik. Ezek az ingadozások önmagukban nem jeleznek problémát, inkább az élet természetes ritmusának részét képezik.
Az, hogy valakinek alacsonyabb a libidója másokhoz képest nem jelent problémát. A kérdés inkább az, hogy az adott személy önmagához képest tapasztal-e változást és ez mennyiben jelent gondot neki, illetve a partnerének. Ha az alacsony libidó frusztrációt, szorongást vagy párkapcsolati problémákat okoz, akkor érdemes foglalkozni a kiváltó okokkal és keresni a megoldásokat.
A csökkent libidó tüneteinek felismerése
A következő jeleket érdemes figyelemmel kísérni, amelyek befolyásolhatják a libidó mértékét:
- Kevesebb érdeklődést mutat a szex iránt, kevéssé kezdeményező
- Ritkábban gondol a szexre, vagy kevesebb szexuális fantáziája van
- Érdeklődés elvesztése bármilyen szexuális tevékenység iránt, beleértve a maszturbációt is
- Nehézséget tapasztal az izgalomban vagy az orgazmus elérésében
- Kellemetlen érzés vagy fájdalom jelentkezése aktus közben
- Lehangoltság, aggodalom, frusztráció a szexuális tevékenység vagy érdeklődés hiánya miatt
A nemi élet minőségét nem csupán a hormonális tényezők határozzák meg. Szerepet játszhat ebben a nő önmagáról alkotott képe, a nőiségéhez és szexualitáshoz fűződő viszonya, a párkapcsolat dinamikája, az érzelmi biztonság és a mindennapi életmód egyaránt.
A következő részekben szó lesz a hormonális okok mellett a lelki, önértékelési, életmód tényezőkről, valamint arról, hogy milyen természetes módszerekkel támogathatjuk a szexuális energiánkat a változókorban, és hogyan lehet hormonpótlás nélkül is újraéleszteni a vágyat.
Folytatása következik!
