Menopauza, változókor, klimax.
Most akkor melyik?

A változókor szokásos megnevezése még a menopauza vagy a – sok esetben pejoratív értelemben használt – klimax.

• A menopauza kifejezés tulajdonképpen egy szóösszetétel. A „meno” előtag hónapot, ciklust jelent, a „pausa” pedig szünetet. E szerint a menopauza a havi ciklus szünetelése, ami tulajdonképpen egyetlen napot jelent; azt a napot, amikor az utolsó menstruáció megkezdődik. Orvosi meghatározás alapján a menopauza akkor áll be, amikor egy nőnek a havi ciklusa 12 egymást követő hónapban szünetel. Ebből következik, hogy ez a dátum csak utólag állapítható meg.
• A klimax görög eredetű szó. Klimakterion = sorsdöntő fordulat. Ez sokkal inkább megfelel a magyar változókor kifejezésnek, ami időszakot, jelentős életszakaszt jelöl.

A változókort többen menopauzaként emlegetik és a menstruáció végleges megszűnésével azonosítják, ami azt sugallja, hogy egy hirtelen, egyik napról a másikra bekövetkező jelenségről van szó. Ezzel szemben a valóság az, hogy a természetes változókor egy évekig tartó folyamat, amely a menopauza, vagyis a vérzés elmaradását megelőző és követő éveket jelöli. Ezen időszak alatt a petefészkek hormontermelése ingadozik, míg végül csaknem befejeződik. Ez a nőknél átlagosan 48-52 éves kor körül következik be. A petefészkek kiszámíthatatlan működését követő hormonális ingadozások pedig már 6-8, vagy akár 10 évvel is megelőzhetik a menopauza bekövetkeztét. 

Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a menopauzát a petefészkek működésének megszűnése, (pl.: betegség, helytelen életmód, vagy onkológiai kezelés következtében) vagy valamilyen rendellenesség miatti eltávolítása idézi elő. Ez esetben a nők hirtelen esnek át a menopauzán, viszont a tünetek jelentkezésével ugyanúgy számolniuk kell. 

Ez is érdekelhet: Menopauza vagy klimax?

Ahány nő, annyi változókor

Akár természetes, akár valamilyen külső beavatkozás következtében éli meg egy nő a változókort, mindenképpen sajátos tapasztalatot fog megélni. A változókort ugyanis számtalan tünet kíséri, amelyek előfordulása, intenzitása egyénenként igencsak eltérő lehet. 

A perimeopauza 5-10 éves periódusa alatt a változókori tünetek egyike-másika, vagy több tünet egyszerre, vagy akár különböző összetétele is előfordulhat. 

A változókor utóhatása

Bár a változókor önmagában nem betegség, kétség kívül kritikus korszaka a nők életének. Egyrészt súlyos, az életminőséget rossz irányba befolyásoló tünetekkel járhat, másrészt a változókorban figyelmen kívül hagyott tünetek, problémák hosszabb távon akár végzetes betegségek kialakulásához vezethetnek. A változókori hormonhiány következtében leggyakrabban kialakuló rendellenességek a szív- és érrendszeri megbetegedések, magasvérnyomás, csontritkulás és a vizelettartási zavarok.

A nyugati országokban élő nők átlagos életkora 75-80 év. Ez azt jelenti, hogy életük mindegy harmadát kénytelenek az ösztrogének védő hatása nélkül leélni. Ezen időszak alatt nő a csontritkulás, az inkontinencia, a szív- és érrendszeri megbetegedések és még számos egyéb, súlyos egészségkárosító tényező előfordulásának kockázata. 

Ezt látva a helyzet valóban kétségbeejtő lehet. S bármennyire is úgy tűnhet, a változókor beköszöntével elindulunk a lejtőn, mégsem szükségszerű, hogy a hanyatlás kezdetét jelentse. Bár középkorúként egy nőt sok lelki-szellemi megpróbáltatás érhet, 45-50 évesen mégis csak élete közepén jár! S bár az addig felfelé tartó életútunk irányt vált, nem csak lefelé, hanem befelé is elindulhatunk. A belső út pedig sokkal kalandosabb, tanulságosabb, mint azt sokan képzelik.